Kareta na’in ka motorista sira iha tendénsia atu atraza enxe kombustível ba kareta, maski ida-ne’e toman aat ida, ne’ebé aleinde sai risku, ida-ne’e mós iha impaktu ba hamenus dezempeñu (performance) hosi kareta refere.
Sita hosi kompas.com, tanki kombustível fabrika ho kapasidade ne’ebé fiksu, tanba ne’e bainhira la enxe kombustível to’o kapasidade máximu, fatin mamuk ne’e sei nakonu ho anin. Kuandu nakonu ho anin, iha tendénsia atu fasil liu hetan kondensasaun, nune’e tanki bele sai ferrujen tiha.
Hardi Wibowo, na’in ba loja reparasaun karreta Aha Motor Yogyakarta, ba kompas.com hateten, ferrujen iha tanki sei sai hanesan kontaminante iha kombustível, nune’e hamenus nia kualidade.
“Kór no konteúdu hosi kombustível muda tanba fo’er, nune’e bomba tenke serbisu maka’as liu, inklui filtrajen fo’er nian”, dehan Hardi.
Impaktu hosi situasaun ne’e, tuir Hardi, fornesimentu kombustível ba injetór ka kámara kombustivel motór nian (ruang bakar mesin) hetan perturbasaun, nune’e karreta nia dezempeñu ladún ótimu.
“Se presaun kombustível nian menus hosi padraun, kareta nia motór sei gagu no laiha forsa, tanba ne’e tanki tenke moos nafatin,” Hardi hakotu.
Nune’e, toman atu atraza enxe kombustível ba karreta tenke halakon tiha, tanba aleinde halo karreta avaria, kauza hosi kombustível hotu, ida-ne’e mós bele hamenus dezempeñu hosi kareta ne’e rasik.*
